Egy egészséges étrend 3+1 alappillére
Számos sikeres diétát és gyógyulási történetet megvizsgálva, nem volt nehéz észrevenni a közös vonásokat, amit három (+ egy) fő szabályban vagy alapelvben össze lehet foglalni.
1. Egészséges ételt, csak jó minőségű alapanyagból lehet készíteni
Jó minőségű, egészséges alapanyagokat válasszunk, minél változatosabb, annál jobb.
Probléma a növényekkel
A növények esetében mára már egyértelműen látszik, hogy az intenzív mezőgazdaságban, a talaj kizsákmányálosa, a műtrágyázás és a néhol mértéktelen vegyszer használatnak köszönhetően a növények biogiai értéke drasztikusan csökkent, a bennük található, az emberi test számára idegen és káros vegyi anyagok mennyisége pedig folyamatosan nő.
Ezekhez jön hozzá a genetikailag módosított növények használata, aminek hosszú távú egészségügyi hatása gyakorlatilag ismeretlen.
Mit tehetünk, hogy egészséges zöldség, gyümölcs legyen a tányérunkon
A legjobb, ha a közelünkben találunk vegyszer mentes termelőt, akiben megbízunk. Ennek híján az ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból származó termények jó eséllyel értékesebbek beltartalmilag az ismeretlen eredetűeknél. Minél változatosabb a repertoár, annál egészségesebb és szerethetőbb. A paradicsom és a paprika szuper zöldségek, de egy egész birodalom létezik azon túl is. (Egy 2018-as szakértői cikk szerint 1097 zöldség fajt termesztenek a földön!)
Zöldségek fogyasztásánál fontos, hogy ha feldolgozásra, akkor lehetőleg kíméletesen. Ha csak rövid ideig főzzük, akkor a vitaminok nem bomlanak le teljes mértékben.
Probléma a nagyüzemi húsokkal
Halmozott a gond az állatok esetén. Az életterük a természetes közegéhez képest drasztikusan eltérő, különösen a szárnyasok ketreces tartása esetén. Nincs napfény, nincs növényzet a közelükben. A táplálásuk rendszerint egyoldalú, tápszer formájában, és a fenti módon leírt intenzív gazdálkodásból származó növényekből készülnek. Szinte minden esetben kapnak hormon készítményeket. Ezeknek kösönhetően gyenge az egészségük, így rendszeresen gyógyszerezik őket.
Mit tehetünk, hogy egészséges húskészítmények, tojás legyenek a tányérunkon
A legjobb, ha a közelünkben találunk állatenyésztőt, akiben megbízunk. Ennek híján az ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból származó hús remek választás lehet. Ma már egyre több ilyen van. Ezek jóval drágábbak, de inkább együnk ritkábban jó minőséget.
2. Mesterségesen előállított cukrok és finomított szénhidrátok kivezetése az étrendből
Ha kizárni nemis tudjuk, biztos, hogy drasztikus mértékben le lehet csökkenteni a bevitelt.
Miért nem jó a finomított cukor és szénhidrát
Szokás őket gyorsan felszívódó szénhidrátnak is nevezni, és a probléma itt kezdődik. A cukorra szüksége van a szervezetnek, viszont a természetben nagyon kevés gyorsan felszívódó szénhidráttal találkozhatunk. A finomított cukor gyakorlatilag vegytiszta formájával igazából sehol.
Az egyszerre bevitt finomított cukor azonnal és nagy mértékben emeli a vércukor szintet, ami erőteljes inzulin kiáramlást indít el a hasnyálmirigyből. Az inzulin egyfajta kulcsként működik: kinyitja a sejthártyát, a cukor a véráramból a sejtbe kerül, így a sejt energiatermelésre tudja azt használni. Ha ez az impulzus rendszeresen ismétlődik, a sejtek a folyamatos inzulin inger hatására fokozatosan elveszítik az érzékenységüket az inzulinnal szemben (inzulin rezisztancia). Hogy a szervezet kompenzálja a problémát, a hasnyálmirigy inzulintermelése fokozódik, így ugyan a sejtek fel tudják venni a megfelelő mennyiségű cukrot, de hosszabb távon a hasnyálmirigy kimerül, az inzulintermelés lelassul, így pedig az inzulin rezisztancia cukorbetegségbe fordul.
Mit együnk a finomított cukrok helyett
Sokkal fontosabb az elfogyasztott szénhidrát minősége, mint a kalóriában mért mennyisége.
A finomítatlan szénhidrátok (gabonák, teljes kiőrlésű lisztből készült élelmiszerek) nem okoznak gyors inzulin választ, mert magasabb rendű cukrok vannak benne, amit az emésztő rendszernek először le kell bontania egyszerű cukrokká, így lassítja a felszívódásukat és lassan emeli meg, majd stabilizálja a vércukor szintjét.
A természetes cukortartalmú gyümölcsök pedig növényi rostokkal együtt vannak jelen, ami szintén lassítja a felszívódást.
3. Állati eredetű fehérjét csak ritkán fogyasszunk
A hús fogyasztása az emberi test számára nem idegen és nem is káros, viszont akárcsak a cukrok esetében, ekkora mértékű fogyasztására a történelem során még nem volt példa, aminek egészségügyi és környezeti hatásai is igencsak károsak.
A kék zónák (területek, ahol az átlagostól sokkal hosszabb az emberek élettartama) vizsgálatával foglalkozó tudósok rendre azt találják, hogy húst havonta 1-2 alkalommal fogyasztanak az ott élők.
A tej esetén is hasonló a mintázat. A tejet a legtöbb emlős, köztük az ember is a szoptatás ideje alatt fogyaszt. Történelmileg voltak olyan ínséges időszakok, amikor a túlélést jelentette a fogyasztása, ekkor került be az étrendbe és kis mértékben el is fér ott, de rendszeres fogyasztása káros lehet.
Hogyan vigyünk be megfelelő mennyiségű fehérjét, ha nem fogyasztunk húst és tejet
Általános tévhit, hogy fehérje és kalcium forrása, csak a hús és tejtermékek lehetnek. A hüvelyesek kiváló fehérje források, illetve az emlősökön és szárnyasokon kívül ott vannak még a halak is. Szintén kevesen tudják, hogy sok teljes értékű gabonában is van fehérje. Kalcium is számos ragyogó növényben található (pl.: brokkoli, szezámmag, mák).
+1. Iparilag előállított félkész és kész ételek kivezetése az étrendből
Az első két alapelvhez szervesen kapcsolódik ez a kiegészítő alapelv. Ezek az ételek a legtöbb esetben nem a legjobb minőségű alapanyagokból készülnek. Káros anyagot viszont szinte kivétel nékül tartalmaznak, akár ételről, akár italról van szó. Mik is ezek?
- az alapanyagául szolgáló zöldségek és gyümölcsökben lévő káros anyagok (lsd. 1. alapelv)
- finomított cukor: több élelmiszerben van hozzáadott cukor, mindt sokan gondolnák, tulajdonképpen alig van olyan amiben nincs
- mesterséges ízfokozók (amelyek pld. az idegrendszert hozzák túlzott izgalmi állapotba)
- tartósítószerek: ezek tulajdonképpen mérgek, aminek célja az eltarthatósági idő maximalizálása
- a szükségesnél nagyobb mennyiségű só
- tejtermék: szintén a legtöbb feldolgozott élelmiszer tartalmaz ismeretlen eredetű tejterméket
És mi a helyzet a csokoládéval?
Itt is lehetünk derűlátóak, ha az alapelvek érvénesülnek, nem kell lemondanunk róla. Az alapanyaga legyen a lehető legjobb minőségű, azaz kiváló kakaóbab a legkevésbé feldolgozva, adalékanyagok nélkül. Minél kevesebb édesítő szert tartalmaz annál jobb, és az sem mindegy mivel van édesítve. Inkább ne tartalmazzon állíti eredetű terméket, ami csokoládé esetében a leggyakrabban ismeretlen eredetű tejpor.
A boltokban található legtöbb csokoládé sajnos nem felel meg egyik alapelvnek sem.
A ChocoRino Klasszik mézes csoki megfelel a fenti elveknek. Kizárólag két természetes alapanyagból, kakaóbabból és magyar akácmézből készül. A méz a készítés során nincs 40 °C-nál melegebbre hevítve.
V.-D. Alma
Felhasznált irodalom:
Magyar Diabétesz Társaság On-line
